Lúdtalp

 

A pes planus vagy lúdtalp kifejezés komplex lábelváltozást takar. Általában a sarokcsont kifelé billenésével (calcaneovalgus) jár. Ez azért fontos, mert a kórkép a sarokcsonton tapadó Achilles-ín megrövidülésével párosul, és gyakran ez is a kiváltó ok. Természetesen a vizsgálat során találhatunk egyéb oki tényezőt is, példaul a lábtőcsontok összenövését (tarsalis coalitio), rövidre nőtt sarokcsontot vagy a láb külső oldalán található (peroneus) ín megrövidülését ill. ezek kombinációját.

 

A közismert konzervatív kezelés mellett (gyógytorna, „szupináló“ sarkú cipő, esetleg lúdtalpbetét), annak eredménytelensége esetén műtéti kezelés is szükséges lehet.

 

Több féle beavatkozás közül választhatunk a gyermek kora és az elváltozás mértéke, illetve a lúdtalp kialakulásának oka alapján.

Beavatkovási típusok:

„Calcaneus stop“ csavar behelyezés. A csavar a sarokcsontban rögzül, a feje az ugrócsont alatt helyezkedik el és megtámasztja azt. Egyszerű, gyors beavatkozás, jó korrrekció érhető el. Szinte azonnal terhelhető. Minimális panasszal jár. 12-13 éves kor alatt javasolt.

 

Ugyanezen elven alapul az úgynevezett „sinus tarsi implantátum“, mely szintén az ugrócsontot támasztja alá és így korrigálja a lúdtalpat.

A tehermentesítés két hét.

 

„Evans oszteotómia“ javasolt, ha a sarokcsont hossza az ugrócsont hosszával nem harmonikus és a sarokcsont relative rövidebb. A műtét során a sarokcsontot nyújtjuk.

Utókezelés: 6 hét tehermentesítés gipszsínben.

 

Ha a lúdtalp kialakulásának hátterében a lábtőcsontok összenövése áll, akkor a csontos híd műtéti eltávolítása megfontolandó.

Ennek utókezelése 4 hét gipszsín, 3 hét terhelés „kezelőcsizmában“.

 

Ha a kóros állapot régóta fennáll és a szomszédos ízületek súlyos kopása már kialakult, ez fiatal felnőttkorra jellemző, nem marad más lehetőségünk, mint az érintett ízületek elmerevítése.